Manapság a zsidó nép, a judaizmus követői, még mindig hoznak megtisztulási áldozatokat. De vajon ez érvényes-e, vagyis elfogadható-e Isten számára? Nézzük meg.

A Mózes törvényében előírt, angyalok közvetítésével neki adott állandó áldozat egy szimbólum vagy metafora volt, amely Jézusra, Isten Bárányára mutatott, aki elveszi a világ bűneit. És véget ért, amikor az, ami szimbólum volt, beteljesedett az Ő áldozatával.

Ahogy egy bibliai szöveg mondja, Jézus áldozata tökéletes áldozat volt, amelyet Ő a bűnösökért a saját vérével hozott, és amelynek vére volt az a csereár, amellyel Istennek megvásárolta az összes törzsből, nyelvből, népből és nemzetből származó embereket. Jelenések 5:9.

Jézus áldozatával véget ért az állatáldozat. És ez már előre meg volt írva, lásd:

„Aki ökröt öl, olyan, mint aki ember életét veszi el; aki bárányt áldoz, olyan, mint aki kutyát vág le; aki áldozatot mutat be, olyan, mint aki disznóvért kínál fel; aki emlékére tömjént éget, olyan, mint aki bálványt áld meg; ezek is a saját útjaikat választják, és lelkük gyönyörködik a gonoszságaikban.” Ézsaiás 66:3.

Pál apostol így folytatja: „Inkább azt mondom, hogy amit a pogányok áldoznak, azt a démonoknak áldozzák, nem pedig Istennek. És nem akarom, hogy ti a démonokkal társuljatok.” 1Korinthus 10:20.

Nos, a zsidó nép már régóta nem Isten népe, mióta elutasította Jézust királyaként, és ezt mondta Pilátusnak. János 19:15. Az igazi Izrael és zsidó pedig az, aki megtartja Isten törvényét, amelyet minden embernek be kell tartania. Prédikátor 12:13. A test szerint való Izrael nem azonos a Lélek szerint való Izraellel. Lásd:

„Mert nem az a zsidó, aki külsőleg az, és nem is az a körülmetélés, amely külsőleg, a testben történik. Hanem az a zsidó, aki belülről az, és a körülmetélés az, amely a szívből, a Lélekből származik, nem a betűből; akinek dicsérete nem az emberektől, hanem Istentől származik.” Róma 2:28 és 29.

Az egyiptomiak ugyanolyan típusú áldozatot mutattak be madarakkal, mint a mai zsidók. A régészek több ezer, madarakat ábrázoló edényt találtak, amelyek az egyiptomi áldozatok eredményei voltak. Ezek utánozták azt, amit Izráel népe tett, amikor egy galamb áldozására került sor.

Mivel Izráel népe – pontosabban a judaizmust követő zsidók – nem a bibliai tanításokat követi, hanem csupán azt, amit a rabbik követésre kiválasztanak, főként hagyományokat,

nem látja azt, amit Isten azoknak hagyott, akik alávetni akarják magukat az igazi bibliai tanításnak. Így a felszínen marad, és nem merül el a Szentlélek óceánjában.

Ahogy Péter mondta pünkösd napján: „Térjetek hát meg, és térjetek vissza, hogy bűneitek eltöröltessenek, és így eljöjjenek az Úr jelenlétéből származó megújulás idejei. És Ő küldje el Jézus Krisztust, akiről már korábban hirdették nektek. Akinek a mennyben kell maradnia mindaddig, amíg el nem jön minden helyreállításának ideje, amelyről Isten kezdettől fogva minden szent prófétája által szólt. Mert Mózes így szólt: Az Úr, a ti Istenetek, a testvéreitek közül fel fog emelni nekem hasonló prófétát; őt hallgassátok meg mindenben, amit mond nektek. És minden lélek, aki nem hallgat erre a prófétára, kiirtatik a nép közül.” ApCsel 3,19–23.

Oli Prestes
Misszionárius